Drótözön - Wire flood

Mondtam már, hogy odavagyok a drótozásért? Csak azért akadt el átmenetileg nálam ez a fajta ténykedés, mert a rendelkezésemre álló készlet enyhén szólva szegényes volt.

Azuramnak rimánkodtam már évek óta, hogy szerezzen nekem 0,6 és 0,8 - as bevonatos rézdrótot, különben öri hari, de hiába.

Az itthon unatkozó túl vastag (1-es) illetve túl vékony (nulla egész valahányas) drótokra már rá sem bírtam nézni és minden alkalommal, amikor nézegettem Annamari szebbnél szebb új kreációit, elfogott a mélabú, hogy én már sosenem foghatok fogót a kezembe, mert ezekből az anyagokból nem tudok egy egyszerű láncocskát sem csinálni.

Nemrégiben ötletszerűen megint nekiszegeztem a kérést Azuramnak, mire meglepetésemre nem a szokásos - jó, majd nézek - leszerelést lökte felém, hanem egy - miért nem szólsz a bátyádnak, neki vannak tekercselős ismerősei  - ötlettel rukkolt elő. (Hogy erre miért kellett öt évet várni?)

A folytatás mesébe illő. Szerdán telefonáltam és szombatra(!) már a kezemben tartottam egy kisebb zacskó csodálatos adományt. Mindegyik bevonatos, különféle a színük, már van kedvencem is a sötétebb barna és fantasztikus velük dolgozni. :-)





Innen is hálás köszönetem az ismeretlen szponzornak!

Azóta le sem bírok állni, már majdnem az összes elfekvő ásványomat és üvegemet befoglaltam. Sajnos egyenlőre szegényes a befoglalós repertoárom, mert összesen csak kétfélét alkalmaztam eddig.








Látjátok, már láncot is tudok csinálni, ráadásul ez olyan, mint a gyöngyhorgolás, megy TV nézés közben is! :-D