Díjat kaptam Kricsár Annamáriától! Örömömben ezennel megígérem, hogy bár senki nem jelezte, hogy ennek a medálnak a leírását szeretné, én hamarosan mégis közkinccsé teszem, hiszen jó kapni, de adni is!
Szóval a díj. Köszönöm szépen Annamari!
Stílusod nagyon közel áll hozzám, amit a dróttal művelsz, egyszerűen szenzációs. Ami a csomózásban Soldi, az nekem a drótos technikában Kricsár! Kreativitás a köbön. Ezek után nem meglepő a büszkeségem, hogy pont nekem adtad tovább ezt a díjat.
Kicsit másolom az ötletet, most inkább én is a hobbimról írok, a kis titkaimat már korábban leírtam.
1. Oviban lerajzoltam a családomat, az óvónéni pedig ráírta, hogy "Nagyon szép, de ezt nem te rajzoltad!"
2. Apukám tanított meg kötni, a Ruhaipari Szakközepet végig kötögettem.
3. A makramédivat közepette készítettem néhány hasznos alkotást, övet, virágtartót, faliképet. Ez a 80-as évek elején volt, ekkor sajátítottam el az alapokat.
4. Később készült néhány kásagyöngy ékszer, perui barátnőmtől tanultam meg a barátság karkötő csomózását és a dróthajlítást.
5. Kúpos fogóm ugyanolyan, mint Annamarié. Szerintem ő is vagy 20 éve vette. (Vagy nem, bocs nem akarlak öregíteni. A képet a szerző engedélye nélkül, de remélve utólagos jóváhagyásában, a http://kricsar.blogspot.com oldalról tallóztam)
6. Szeretem a feltűnő, fajsúlyos ékszereket és rajongok az olyan személyiségekért akik ezeket viselni tudják! Megtalálom velük a közös hangot.
7. Nehezen válok meg a műveimtől, ezért leginkább ismerősöknél landolnak a dolgaim, legtöbb tárgy azonban itt pihen nálam.
A díjat tovább adom:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése