Még mindig szalma (türkiz - pezsgő)

Beleszerettem Artúrba!
Az előző bejegyzésben már villantott hasat és láthattuk kecses kezét, ideje, hogy arcát is megmutassa a kedves látogatóknak.
 
Először azt gondoltam, hogy az "oktalan kis bábún" úgy fognak lógni az alkotások, mint egy madárijesztőn, de Artúr rácáfolt. Nézzétek ezt az eleganciát.
 
Ez a darab úttörő munka az életemben, mert először készítettem gyöngy T-kapcsot. Az apropója a dolognak, hogy egy különösen fémérzékeny, magán csak aranyat elviselni bíró kedves kollégámnak készült.

Sajnos a Neten keringő linkek közül nekem egy sem akart bejönni, - illetve egy francia lapot másfél óra böngészés után hagytam ott, mert nem találtam a beígért peyote kapcsot, - így saját kútfejemet használtam, és készítettem el ezt a verziót.

Jó kicsi lett, ez tetszik, mert először azt gondoltam, hogy bumfordi lesz, ha 11-es kásából fűzöm, de nem lett.




 
A hagyománytiszteletem azt parancsolja, hogy tegyek fel egy kiterített képet is a nyakékről, íme tessék.

Aki unja ezt a mintát, nyugodtam evezzen egy időre máshová, mert hamarosan nekiesek egy zöldnek és legközelebb valószínűleg azt teszem fel. A változtatás joga persze fenntartva! :))